Manjinski mediji bez senzacionalizma: profesionalizam, vidljivost i povezivanje zajednica

U serijalu „Bez senzacionalizma u medijima na jezicima nacionalnih manjina“ razgovarali smo s Ferencem Berčekom, medijskim stručnjakom i vlasnikom Fox radija iz Sente, i sa Silvijom Marinović, novinarkom mađarske redakcije Radio Subotice, o izazovima i specifičnostima manjinskog novinarstva u Vojvodini.

Fox radio je jedina privatna radio-stanica koja emituje program na mađarskom jeziku u Vojvodini i izdvaja se modernim, komercijalnim formatom. Ferenc Berček objašnjava kako njihov koncept uključuje kratke, jasne i pozitivno intonirane informacije, uz bogat muzički program namijenjen opuštanju slušalaca.

– Fox Radio popunjava prazninu koja je godinama postojala u medijskom prostoru. Politiku pratimo isključivo faktografski: kratko, činjenično i bez komentarisanja. Cilj nam je da budemo što sličniji modernim komercijalnim radio stanicama u svetu, koje su pre svega tu da slušaoce opuste i zabave. U vreme kada nas bombarduju informacijama, smatramo da je ovo pravi put: pripadnici mađarske manjine zaslužuju svoj radio na kome mogu da se opuste, čuju muziku na svom jeziku i dobiju precizne vesti koje ih ne opterećuju – ističe Berček.

Foto: M. L.

On dodaje da svi mediji na mađarskom jeziku rade profesionalno i savesno te da su uglavnom imuni na senzacionalizam. Ipak, smatra da postoji prostor za modernizaciju, naročito u komunikaciji sa mlađom publikom i u vizuelnom i audio identitetu medija.

Silvija Marinović iz Radio Subotice naglašava ulogu višejezičnih lokalnih medija u očuvanju jezika i kulture, ali i u povezivanju različitih zajednica. Radio Subotica emituje program na srpskom, mađarskom, hrvatskom i bunjevačkom jeziku, pružajući informacije o događajima iz svih manjinskih zajednica i šire društveno-gradske teme.

– Radio Subotica je oduvek bio radio cele porodice, pa senzacionalističke teme uspevamo da izbegnemo. Trudimo se da izveštavamo o važnim događajima svih nacionalnih zajednica u Subotici i okolini, čime doprinosimo međusobnom razumevanju i povezivanju ljudi koji žive jedni pored drugih – kaže Marinović.

Oboje sagovornika slažu se da profesionalnost i odgovornost moraju biti prioritet, a senzacionalizam nedopustiv u manjinskom novinarstvu. Takvi mediji služe i kao platforma za teme političkog položaja, upotrebe jezika i pisma, rada manjinskih institucija, kulturnih i obrazovnih inicijativa.

Berček i Marinović ističu da su ulaganje u profesionalne kadrove, prilagođavanje modernim tehnologijama i višejezičnost ključni za kvalitet i vidljivost manjinskih medija. Njihova uloga je dvostruka: informiraju pripadnike zajednica, ali i grade most ka većinskom društvu, podstičući razumevanje, saradnju i očuvanje kulturnog identiteta.

*Ovaj projekat je sufinansiran iz Budžeta Republike Srbije – Ministarstva informisanja i telekomunikacija. Stavovi izneseni u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.

Sledi prevod na mađarski:

Kisebbségi média szenzációhajhászat nélkül: professzionalizmus, láthatóság és együttműködés
A nemzeti kisebbségek nyelvén történő tájékoztatás kiemelkedő társadalmi és kulturális szerepet tölt be Vajdaságban. Ezek a médiumok nemcsak híreket közölnek, hanem őrzik a közösségek nyelvét, identitását és hagyományait, miközben elősegítik a jobb kommunikációt más közösségekkel. A „Szenzációhajhászat nélkül a nemzeti kisebbségek nyelvén működő médiában” sorozatban Ferenc Berčekkel, a zentai Fox Rádió tulajdonosával és médiakutatóval, valamint Silvija Marinović-csal, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének újságírójával beszélgettünk a kisebbségi újságírás sajátosságairól és kihívásairól.

A Fox Rádió Sente egyetlen olyan magánrádiója, amely magyar nyelven sugároz, modern, kereskedelmi formátumban. Berček elmondása szerint rövid, világos és pozitív híreket adnak, erős zenei kínálattal, hogy a hallgatók pihenhessenek és kikapcsolódjanak.
– „A Fox Rádió betölti azt az űrt, amely évekig fennállt a médiatérben. A politikát kizárólag tényszerűen követjük: röviden, objektíven, kommentár nélkül. Célunk, hogy minél inkább hasonlítsunk a modern kereskedelmi rádiókra, amelyek elsősorban a hallgatók kikapcsolódását szolgálják. Olyan időszakban, amikor információk sokaságával bombáznak bennünket, hisszük, hogy ez a helyes út: hogy a magyar kisebbség tagjai hallgathassanak zenét anyanyelvükön, és rövid, pontos híreket kapjanak anélkül, hogy azokat terhelnék” – mondja Berček.

Berček szerint a többi magyar nyelvű médium is professzionális és megbízható, és jó jel, hogy viszonylag immunisak maradtak a szenzációhajhász tendenciákra. Ugyanakkor kiemeli, hogy még van tér a modernizációra, különösen a fiatalabb közönség megszólításában, valamint a vizuális és hangzásbeli arculat frissítésében.

A Szabadkai Rádió többnyelvű szerepe szintén fontos eleme a helyi médiának. Silvija Marinović hangsúlyozza, hogy a helyi és többnyelvű médiumok szerepe nem csak a nyelv és kultúra megőrzésében jelentős, hanem a különböző nemzeti közösségek összekapcsolásában is. A rádió szerb, magyar, horvát és bunyevác nyelven sugároz tartalmakat, és nemcsak a magyar közösséghez, hanem minden helyi hallgatóhoz szól.

– „A Szabadkai Rádió mindig is az egész család rádiója volt, ezért sikerül elkerülnünk a szenzációhajhász témákat. Mi olyan hírekről és eseményekről számolunk be, amelyek nemcsak egy adott közösség életére hatnak, hanem más közösségeket is érintenek. Így például magyar nyelven is beszámolunk más nemzeti közösségek legfontosabb ünnepeiről és eseményeiről” – mondja Marinović.

Mindketten hangsúlyozzák, hogy a professzionalizmus és a felelősségteljes tájékoztatás kulcsfontosságú, és a szenzációhajhászatnak nincs helye a kisebbségi médiában. Ezek a médiumok nem csupán hírek közvetítésére szolgálnak, hanem platformot adnak olyan témáknak is, mint a politikai helyzet, a nyelvhasználat, az intézményi élet és a kulturális kezdeményezések.

Berček és Marinović egyaránt rámutatnak, hogy a kisebbségi témák digitális portálokon és közösségi médiában való megjelenítésének erősítése, valamint több olyan profi újságíró jelenléte, aki ismeri a közösség nyelvét és kultúráját, tovább javíthatja a média tartalmának minőségét.

A kisebbségi média kettős szerepet tölt be: egyrészt tájékoztatja a közösségek tagjait, másrészt hidat képez a többségi társadalom felé, elősegítve a megértést, az együttműködést és a kulturális sokszínűség tiszteletét. Az ilyen együttműködés és nyitottság hozzájárul a közösségek közötti jobb kapcsolatokhoz és a professzionális újságírás erősítéséhez.

Ez a projekt a Szerb Köztársaság költségvetéséből – a Tájékoztatási és Távközlési Minisztérium támogatásával – valósult meg. A projektben kifejtett álláspontok nem feltétlenül tükrözik a támogatást nyújtó szerv hivatalos álláspontját.